Hazugságok

"Ha azt akarod, hogy keveset hazudjanak neked, akkor keveset kérdezz és ritkán fenyegess."

"A hazugság nagyon fáradságos dolog, az embernek meg kell erőltetnie a memóriáját, ha nem akar lebukni."

"Van a kimondott szöveg, amit a fülünkkel hallunk és az eszünkkel értünk - és van a "szövegalatti", vagyis a lényeg, amit nem hallunk és nem értünk. Vagy nem akarunk érteni! Ilyen is van. Hogy az ember lelki lustaságból, gyávaságból vagy érdekből nem akarja megérteni, amit a másik valóban üzen neki - inkább elhiszi a hazugságot."

Melyik, Mi a leg...

Melyik a legszebb nap?A mai.

Mi a legkönnyebb?Tévedni.
Mi a legnagyobb akadály? A félelem.
Mi a legnagyobb tévedés? Feladni valamit.
Mi a gyökere minden rossznak? Az önzés.
Mi a legszebb szórakozás? A munka.
Mi a legrosszabb vereség? A csüggedés.
Kik a legjobb tanítók? A gyerekek.
Melyik a legfontosabb szükséglet? A kapcsolatteremtés.
Mi okozza a legfőbb örömöt? Amit másokért teszünk.
Mi a legnagyobb hiba? A rosszkedv.
Ki a legveszélyesebb ember? Aki hazudik.
Mi a legrosszabb érzés? A harag.
Mi a legszebb ajándék? A megbocsátás.
Mi a legnélkülözhetetlenebb? Az otthon.
Melyik a leggyorsabb út? A helyes út.
Mi a legjobb érzés? A belső béke.
Mi a leghatékonyabb védelem? A mosoly.
Mi a legjobb gyógyszer? Az optimizmus.
Mi a legnagyobb megelégedettség?A teljesített kötelesség.
Mi a legnagyobb a világon? A hit.
Kik a legfontosabb személyek? A szülők.

Mi a legszebb a világos? A szeretet.

Mosoly

♥ Egy mosoly nem          kerül semmibe, ♥

és nagyot visz véghez. ♥ Gazdaggá teszi azt, ♥ aki

kapja, ♥ és aki adja, nem lesz szegényebb. ♥ Csak egy

pillanatig tart, de az emléke olykor örökké él. ♥ Senki sem

elég gazdag ahhoz, hogy nélkülözni tudná, és ♥ senki sem

olyan szegény, hogy ne tudná adni. ♥ A barátság érezhető

jele. ♥ A mosoly nyuglmat ad a fáradt embernek. ♥

♥ Bátorságot önt a csüggedőbe.♥ Ha valamikor

találkozol valakivel, ♥ aki nem adja meg neked

a megérdemelt mosolyt, ♥ légy nagylelű és

ajándékozd meg te őt a mosolyoddal. ♥

Mert senkinek sincs akkora szüksége

egy mosolyra, ♥ mint aki

nem tud mosolyogni

másra.

♥



Fordítás: Ten Sharp - You

Természetes, hogy velem vagy

ameddig csak akarsz, mellettem lehetsz

Beszélj, vagy ne mondj semmit

Nem érdekel, hogy a tekinteted soha nem hazudik

Mindig végig futottam a távot

Kitalálva, mit is keresek

És mindig bizonytalan voltam 

Csak amíg meg nem találtam

A szavak gyakran nehezen jönnek

Soha nem tanultam, hogyan mutassam ki, ami bennem van

S Te mindig annyira türelmesen jöttél, 

hogy meghallgasd, amit próbáltam elrejteni.

Mindig végig futottam a távot

Kitalálva, mit is keresek

És mindig bizonytalan voltam 

Csak amíg meg nem találtam

Mindig rajtad jár az eszem

Te vagy az egyetlen, akiért élek

Te, Te vagy bennem a nyughatatlan tűz

Te vagy az örökké ragyogó csillagom

Az éjszakák mindig jó barátok.

Egy pohár bor és a halvány fények,

Mellettem fekszel,

Őrülten szerelmes vagyok és tele vagyok reménnyel. 

Te, Mindig te jársz a fejemben.

Te, Te vagy akiért érdemes élnem. 

Te, Te vagy bennem a nyughatatlan tűz

Te vagy az örökké ragyogó csillagom,

mindig te jársz a fejemben. 

Te, Te vagy akiért érdemes élnem. 

Te vagy bennem a nyughatatlan tűz.

Te vagy az örökké ragyogó csillagom. 

Te vagy az örökké ragyogó csillagom. 

Te vagy az örökké tündöklő csillagom.

Te vagy az örökké tündöklő csillagom. 

Érints meg

Megint elment a nap,

ahogy mindig szokott.

Nem túl sok van már,

amit még itt hagyott.

Ami félig van kész, az ma félig marad. 

Engedd, hogy a dolgok

most nélkülünk változzanak. 

Egy felhőn ülünk fenn a város fölött. 

Távolról néztük, ahogy átöltözött. 

Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.

Rád bízom, merre.

Ne ez a bolygó legyen. 

Érints meg még egyszer, lassan.

Úgy alszom el.

Legyen függöny mögött a világ. 

Érints meg még egyszer, lassan,

érzékenyen, 

és kívánj jó éjszakát. 

Ki mondja meg, vajon meddig lehet, 

hogy minden nap,

mindenhol erős legyek? 

A csönd volna jó.

Kicsit könnyebb napok.

Ne kérdezz semmit, ha látod,

hogy fáradt vagyok.

Érints meg még egyszer, lassan.

Úgy alszom el.

Legyen függöny mögött a világ. 

Érints meg még egyszer, lassan,

érzékenyen, 

és kívánj jó éjszakát. 

Elment a nap,

ahogy mindig szokott.

De túl sok van már,

amit még itt hagyott. 

Ami félig van kész,

az ma félig marad.

Engedd, hogy a dolgok

most nélkülünk változzanak.

"A paraszt és a csacsi

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbáltrájönni mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem érimeg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait,hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földetlapátolni a kútba. A szamár megértette mi történik és először rémisztően üvöltött. Aztán, mindenki csodálatára,megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után aszamár valami csodálatosat csinál. Lerázza magáról a földet és egy lépéssel feljebb mászik. Ahogy a paraszt ésszomszédai továbblapátolták a földet a szamárra, lerázta magáról és egyre feljebb mászott.Hamarosan mindenkiámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált! Az élet minden fajta szemetet és földet fográd lapátolni. A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egylehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg! Rázd meg magad és lépj egyet feljebb.."

"Átnéznek egymáson, és más irányba tekintenek...De mélyen a szívükben mindketten tudják, nem így kellett volna, hogy vége legyen..."

"Kedvesgesd, míg élvezitek egymást, és szépen engedd el, ha távozni kíván."

"Az élet elválasztja azokat, akik szeretik egymást, és semmi nem tart örökké."

"Csak az tér vissza hozzánk, akit elengedünk."

... Valakit, aki nem létezik

Szeretnék egy társat... aki mindig mellettem van... akire nem kell heteket várni, hogy rám érjen... aki kéznél van, ha szükségem van rá... akiért félre tudok tenni bárkit... aki felhív éjszaka, ha bajban van... akit felhívhatok éjszaka, ha bajban vagyok... aki szeret... akit szerethetek... akivel erről nem kell beszélni... aki erről nem akar beszélni... akarok valakit, aki elfogadja a hülyeségeimet, és akivel szemben én is toleráns lehetek... aki egészen más, mint én, de mégis nagyon hasonló... aki magával ragad, és aki képessé tesz arra, hogy magammal ragadjam... szeretnék egy társat... valakit, aki nem létezik.... 

... mégis kételkedsz...

" Olyan nehéz úgy szeretni valakit,hogy távol van tőled, ha tudod,hogy szeret,de mégis kételkedsz benne,mert szereted és félsz,hogy elveszíted."

"Egyszer majd te leszel az én helyemben…

Fájni fog. Ezt garantálhatom...Nem lesz halálos, de azt kívánod bárcsak megölne a kín. Ha ez megtörténik szeretném első sorból nézni. Nem foglak sajnálni. Még

csak nem is nevetlek ki. Egyszerűen csak nézem ahogy arra vársz, hogy valaki

betapasztja az űrt a szíveden, amit egy olyan lány okozott, mint amilyen srác Te

vagy. Nem fogok beléd rúgni, de szemem sem fog rebbenni, mikor valaki rád veti a

végső csapást. Nem gyűlöllek. Egyáltalán nem. Sőt. Akármit is tettél velem, még

mindig ugyanúgy szeretlek. Minden emiatt az érzés miatt van. Arról amit tettél velem, nem akarok többé beszélni. Nem akarok rád gondolni, ezért kérlek, ne

keress többé, ne játssz velem, ne mosolyogj rám, ne mondd, hogy szeretsz. Nem

akarok mást, csak elzárni a szívem egy kis zugába és elfelejteni, hogy valaha is

léteztél…"

Mintha magaddal beszélnél...

" Barát az, akire figyelsz, mert fontos számodra a sorsa. És figyel rád, mert fontos számára a te sorsod. Barát az, aki megért - s akit mélységesen megértesz. Nem tudtok egymásnak hazudni. Túl közel van. Mintha magaddal beszélnél. "

"Szeretlek"

"Nem tudjuk kimondani. Szerelmes vagyok, nem eszem, nem alszom, elvarázsolt állapotban élek, szárnyalok a boldogságtól, öngyilkos akarok lenni, megszépülök, lefogyok, olyan vagyok, mint egy őrült - s azt mondom a kedvesemnek: "Szeretlek!" ... Mi ez?! ... Mi az, hogy "szeretlek"? Hol van ez a szó, ahhoz képest, amit élek? Sehol! Méltatlan a valósághoz! ... Nem kellett volna kimondani! Nem kevesebbet mondtam vele, hanem valami egészen mást! Semmit. Azt kellett volna mondani, hogy őrült vagyok, benned akarok élni, fáj, ha nem látlak, félek tőled, egyszerre vagyok kétségbeesett, alázatos, hatalmas, rémült, boldog, nyomorult... A sejtjeim szomjaznak rád... Azonnal meg akarok halni, és örökké akarok élni veled!... De hol jön ehhez a szó, hogy "szeretlek"?!... Ami a lélekben egy egész világ, az kimondva egy kopott, értéktelen jel. És ez minden nagy élményünkkel így van. Elmondhatatlanok."

Müller Péter

Volt már úgy...

"Voltál már úgy, hogy azt akartad mondani, hogy persze, hogy veled tartok, ha mész és mégis csak egy grimasz meg egy makacs 'mégsem megyek' lett belőle? 

Hogy némán ültél, mikor nyelved hegyén izzott a szó: 'szeretlek'. 

Hogy a meleg ölelés helyett ijedt távolság tartásba burkolóztál? 

Hogy valakinek azt mondtad nélküled is boldog leszek, menj csak, hátra ne nézz, és a kemény szikla porrá hullt, mikor ő elhagyott. 

És csacsogtál már legjobb barátodnak máshoz fűző szerelmedről, lelked mélyén vágyva, hogy csókjával tapassza be a szád? 

És kezdtél már úgy mondatot, hogy most elmondom az igazságot neked, s a szerelem színeit lecsupaszítva, csak valami halovány képet festettél érzéseidről, nehogy nevetségessé válj? 

Mondta már a belső hangod, hogy nem jött még el az ideje és később azt, hogy elmúlt? 

Nevettek-e már ki azért, mert szerelmet vallottál? 

Rádkiáltott-e már etikai érték rended, ne tovább, nem szabad így szeretni és féltetted-e már szerelmed attól, hogy életed túl bonyolult? 

Ébredtél-e már arra, hogy szíved igazgyöngyeit olyannal osztottad meg, aki nem bírt rá vigyázni?

 És volt-e bűntudatod, amikor a másik, kit megszerettél, neki már csak szűk marokkal mért üveggyöngy jutott? 

De lassan közeledik a hajnal.. lehet, hogy gyönyörű lesz, de úgy sem látnék belőle semmit a könnyeimtől.. ő még biztos alszik.. neki van kiről álmodnia..."

...Amikor mindenben őt látod csak, s bánatodra a vigaszt nem találod. 

Amikor egy szerelmes dal megsirat, és az életben nem látsz semmi vidámat. 

Amikor mással látod őt kézen fogva, s te a földre nézel, sírásodat elfojtva. 

Amikor szemedben könnyek égnek, és a "jól vagy?" kérdésre, "igen!" a válaszod. 

Amikoraz éjjel forgolódsz az ágyon, próbálod a szívedet kényszeríteni: ne fájjon! 

Akkor tudod meg milyen: valakit várni, ki úgy sem jön többé!

Szabadon

" Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."

Müller Péter