Kérlek, maradj még egy kicsit, csak egy egészen kicsít... míg képes leszek elengedni téged! * "Nem is rólad van szó, hanem arról a pillanatról az időben, ami örökre elmúlt." * "Kicsit belehalok minden nap, hogy nem hallhatom a hangodat, kicsit belehalok minden nap, hogy nem ölelsz és nem símogatsz." * "Menj el és adj egy esélyt, hogy elfeledjelek!" * "Szeretni mindenkinek szabad, szenvedni mindenkinek kell, feladni mindenkinek lehet, csak annak nem aki igazán szeret." * "Hinni abban kit szívből szeretünk, szívünk megszakad, hiába nevetünk, dacolva, némán, hogy fáj ha nincs tovább, miközben zokogva ébredünk minden éjszakán..." *"Te nem tudhatod, milyen az érzéstől égni, minden egyes nap viszonzást remélni; te nem tudhatod, milyen csakis érte élni s milyen rossz állandóan a csalódástól félni."
" Az élet egy nagy szerepjáték. Mindannyian játsszuk az általunk választott karaktert, és csak egy dolog van ami kizökkenthet minket a szerepünkből, s az nem más, mint a szerelem. Mikor jön valaki, aki az első perctől kezdve átlát rajtunk, az ő szemében az álarcunk lehull és megsemmisül. Csupán az igazi énünk érvényesül, ha akarjuk, ha nem, és ez az, ami néha annyira megrémít minket, hogy legszívesebben hanyatt-homlok menekülnénk, de hamarosan rájövünk, hogy e nélkül nincs értelme az életünknek. "

2011. március 20., vasárnap

Múlt

A múlt lehet gyönyörű, káprázatos, szomorú, fájdalmas, vidám, de egy valami biztos: feledhetetlen. 
Sokan szeretnek visszaemlékezni a múltra, mert szép pillanatokat idéz fel bennük. De a kellemes emlékek hatására, mégis megjelenik ajkukon egy keserű mosoly, szemüket pedig ellepik a könnyek, jelezve, hogy amit már maguk mögött hagytak, többet nem történhet meg. Mert bármennyire is szép volt, visszaemlékezni, beszélni róla fájdalmas és szívszorító érzés. 
Akkor miért nem lehet, hogy elfelejtjük? Miért nem lehetséges, hogy a megtörtént, és fájdalmas dolgokat, amiket már nem csinálhatunk vissza, kitöröljük emlékeink közül? Ez lenne a legkönnyebb. Hiszen a felejtéshez túl sok idő szükséges. De nekünk embereknek nincs elég időnk, hogy szenvedjünk a múlt miatt. Ahhoz túlságosan is mulandó az életünk. 
Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)