Az lennék? Valószínűleg. Csak egyszerűen ki nem állhatom ezt a szót, a mögötte álló jelentés tartamot meg aztán főleg nem. Talán éppen olyan nehéz magamnak ezt beismernem, mert senki nem szeretne azzá válni, ami számára oly távoli és idegen.
Kihasználnak. Mindig azokat az embereket becsülöm meg leginkább és engedem magamhoz közel, akik tönkre tudnak tenni. Akik pedig valóban szeretnek, és még a legborzalmasabb percben is mellettem állnak, azokat csak ellököm magamtól, mondva nincs rájuk szükségem, de mégis visszajönnek, mert ők tudják, hogy akkor van rájuk a legnagyobb szükségem, mikor mindenki más elhagyott és zokogva rogyok le az utca porába....
És mi van azokkal, akiket annyira szerettem? Ők voltak a látszat? A szép látszat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése